Bővebb ismertető
1
A FOTÓZÁS MÁR REGGEL NYOLC ÓTA TARTOTT a párizsi Concorde téren. Egy unatkozó csendőr figyelte az elkerített szökőkút körül zajló eseményeket. Úgy tűnt, hogy a modell már hosszú órák óta ugrándozik, fröcsköl, nevetgél a kútban, fejét újra és újra gyakorlott vidámsággal vetve hátra, minden egyes alkalommal rendkívül meggyőzően. Estélyi ruhát viselt, amelyet a térde fölé emelt, és hozzá illő nerckeppet. Egy hatalmas ventilátornak köszönhetően hosszú szőke haja sörényként lobogott utána.
A járókelők megálltak, és lenyűgözve bámulták a jelenetet, ahogy a rövidnadrágos, adétás sminkmester kibe mászkálva ügyel arra, hogy a modell arca a kútban minden pillanatban tökéletes legyen. A dél körüli szünetben a manöken még mindig úgy nevetgélt a stábbal, mintha fotóznák, továbbra is azt a benyomást keltve, hogy életében nem szórakozott még ilyen jól. Az arra járó autók lelassítottak, két amerikai tinédzser lába pedig egyenesen földbe gyökerezett a gyönyörűségtől, amikor felismerték a modellt.
- O, te jó ég, anyu! Ez Candy! - kiáltotta lelkendezve az idősebbik lány. A család történetesen az Államokból, Chicagóból jött, de Candyt egy párizsi is könnyűszerrel felismerte volna. Nemcsak Amerikában, de a nemzetközi divatvilágban is ő számított a legsikeresebb szuper-modellnek tizenhét éves kora óta. Ez idő tájt is csupán huszonegy éves volt, és máris óriási vagyont keresett New York, Párizs, London, Milánó és Tokió kifutóin. Az ügynökség alig tudta számon tartani rengeteg felkérését. Évente legalább kétszer volt a Vogue címlaplánya, állandóan igényt tartottak a jelenlétére. Minden kétséget kizáróan Candy volt a legkeresettebb modell a
7
Danielle Fernande Dominique Schuelein-Steel (New York, USA, 1947. augusztus 14. –) amerikai írónő. Napjaink egyik legnépszerűbb írónője.
Édesanyja Norma da Câmara, egy portugál diplomata lánya, édesapja John Schuelein-Steel, német származású, a Löwenbräu sörgyáros család leszármazottja.
New York-i Egyetemre, (Parsons School of Design) járt és divattervezőnek készült, de a stressztől gyomorfekélyt kapott. Eleinte reklámszövegíróként dolgozott, majd egy San Francisco-i PR-cég alkalmazottja lett. Danielle első könyvét 20 éves korában írta. Általában egyszerre több új könyvén is dolgozik, nem csoda, hogy ilyen termékeny. Könyveiből eddig 570 millió példány talált gazdára, 47 országban olvassák és 28 nyelvre fordították le műveit. Az Ékszerek (1993) című könyvéből készült filmet két Golden Globe-díjra is jelölték, de a díjat végül nem nyerte el a négy órás alkotás. A könyvek mellett kiadott egy verseskötetet is, Love: Poems by Danielle Steel címmel.
Danielle ötször ment férjhez.
2002-ben kitüntetést kapott a francia kormánytól, a világ művészetéhez való hozzájárulásért. Az íráson kívül saját parfümöt jelentetett meg a nevével fémjelezve. Galériájával támogatja a művészeket.
Egyik alapítványa, a Nick Traina Alapítvány a mentálisan sérült, és a rossz bánásmódban részesült fiatalokat támogatja, amelynek névadója fiatalon elhunyt fia. A másik alapítványa a hajléktalanok megsegítésére jött létre.