Nyári zivatar [antikvár]

Részlet a könyvből: Félkilenc volt. Magda fölállott a reggeliző asztaltól és lement a kertbe. Az asztal végén Fein úr, a nevelő szintén mozgolódni kezdett, kihúzta a soványderekát és elszánt pillantásokkal buzdította a két fiút a megmozdulásra. A két fiu azonban vidáman beszélgetett a nagyapjával. Az öreg Markó tréfált velük, a nagyanyjuk pedig hallgatva és mosolyogva nézte őket. Az ebédlő ajtaja ekkor kinyílott és bejöttek Kádárék. Kádár Sándor és a felesége. - Jó reggelt, álomszuszékok, - kiáltotta jókedvűen az öreg Markó, - ma ugyancsak kialudtátok magatokat. A két fiu fölugrott, megölelték és megcsókolták az anyjukat, azután az apjukat. Az anyjuk visszacsókolta és mosolyogva szorította magához őket; az apjuk szótlanul és komolyan simogatta meg a fejüket, azután halkan mondta: - Most menjetek tanulni, fiuk.