Ó, Santo Domingo! [antikvár]

Biztosan lesznek olyanok, akiket felbosszant ez a könyv. Mi ez a kószálás, parttalan kalandozás? Talán igazuk is van. Gyakran úgy látszhat, magam sem tudom már, honnan indultam, miről is beszélek. Pedig tudom. És azt is tudom, hogy ezt nem mindenki hiszi el nekem. Mégsem tehetek semmit. Ennek így kell maradnia. Kanyargósan, csapongón, látszólag el-eltévelyedve. Ahogyan a szerelmes is megosztja minden emlékét, sok apró élményét a kedvesével. Így kellett nekem is mesélnem, parttalanul. Mint egy szerelmesnek. Mert az a könyv szerelmi vallomás. Granadának. Ha tudnék trombitálni, meg sem írtam volna.