Őméltósága [antikvár]

Részlet: "Délelőtt féltizenkettő tájban nyilt a nagy várakozóterem ajtaja és magas, fiatal nő jött be rajta. Nem állt meg. Végigment a kis szobán, csak úgy odavetve kérdezte meg az íróasztalnál dolgozó fiatalembertől: - A méltóságos úr a szobájában van? A fiatalember abban a pillanatban felállt, amikor a nő belépett. Most meghajolt, könnyedén: - Igenis benn van. A nagyon elegáns fiatal nő eltűnt a következő ajtón át, mely már a méltóságos úr személyi titkárának szobájába vezetett. A fiatalember visszaült az asztal mellé. A szobán átsuhanó nő valami izgalmas kavargást hagyott a levegőben. Barna kis kalapja, szürke perzsabundája, nesztelen, gyors, büszke járása, hideg és gőgös arcéle volt. A mély csend a kis szobában mintha pillanatig zsibongott volna, mint egy mélyen megütött hang után a zongora. - Úgynevezett remek teremtés - mondta magában a fiatalember és elhúzta a száját."