Öregek [antikvár]

Részlet a könyvből: "- Hányadika is van ma? - Huszonegyedike. - Érdekes, ma egy éve is pont szeptember huszonegyedikén főztük a lekvárt. Szilvaillat terjengett köröskörül. A tanyaépület napfényben állt a magas akácfák között. Az ablakok tárva-nyitva voltak, s éhes gyerekként szívták a szobákba a vörös rézüstben rotyogó szilva illatos végrendeletét. Az üst körül egy öreg cselédasszony foglalatoskodott, bebugyolált kézzel, arcába kötött fejkendővel, ekképpen szabályszerű óvintézkedésekkel élve a fecskendező, pöfögő szilvaíz túlkapásai ellen."