Bővebb ismertető
„VIGYÁZZ A MADÁRRA!"
Egy csodálatos Anya emlékére
„Olyan hamar elfelejtik az embert" - hányszor hallottam Tőled, s mennyire igazad volt.
Rohanunk, ingázunk, küzdünk, alig állunk meg egy pillanatra. Közben pedig észrevétlenül elszalad az élet.
Bármi is történjen, mindig velünk leszel. Hogyan is tudnánk elfelejteni a rengeteg élményt, a közös küzdelmeket, a példátlan emberséged.
Segítőkészséged, önzetlenséged olyan iránymutatás, amit büszke szívvel viszünk, és adunk tovább, mert egyszer a gyerekeink is megismerik majd a „Mamát".
Szerencsések lesznek nem csak egy-egy képet nézegethetnek, a hangod is hallhatják. Azt a nyugalmat árasztó, lágy hangot, ami oly sok embernek adott reményt és hitet.
Drága Anyu,
most ugyan ezzel a kötettel búcsúzunk Tőled, ám tudjuk, hogy valamikor újra találkozunk.
Talán épp Párizsban.
Addig is együtt őrködünk:
„az Angyalok fentről, mi idelent őrizzük Almod, s mire vágytál, egy jobb helyen a Lelki Békét megtalálod"
Vigyázz a madárra! Szeretünk, Gege, Eszti