Bővebb ismertető
Ajándékozási / tulajdonosi bejegyzéssel
A Pannonia provincia utolsó évtizedében játszódó regényben a történelmi tények és a fikció, a mese, a csoda és a lehetséges egyformán érvényesként van jelen. A történelmi tényeket és a fikciót keverő regény a római uralom alatt álló Pannónia utolsó évtizedében játszódik. Szerelem, varázslat és a barbárokkal vívott háború alakítja a szereplők sorsát. Fortunatus, a Szellemfejedelem, aki Pannónia őslakóinak szakrális vezetője, környezete legszigorúbb óvintézkedései ellenére is szerelembe esik. Álmában pillantja meg Serapiát, akibe beleszeret. A titkára Magimarus rémülten fordul tanácsért Sabbéhoz, az öreg papnőhöz, mert tudja, hogy urát a szerelem a végzet felé sodorja. Egy másik cselekményszálon ugyanekkor Fulvio, az aquincumi ifjú Ágoston Mester, az öreg mágus szekerén pillantja meg a lányt, amint az épp egy festmény alakjában rátekint és segítségért könyörög. Fulvio azonban elmulasztja megmenteni a lányt: a helytartói palotából épp szerelméhez, a színésznő Atriához siet az imént ellopott császári okmányokkal, nem is sejtve, hogy naivitása hamarosan milyen halálos veszélybe sodorja. Hogy mindez hogyan lehetséges, hogyan vált Serapia festménnyé, mért látta őt a két ember, a Szellemfejedelem és az aquincumi fiú egyazon pillanatban két különböző helyen, s mi történik, ha a világ visszafordíthatatlanul hanyatlani kezd, kiderül Péterfy Gergely kivételes műgonddal és fantáziával megírt „pannon mesé"-jéből, mely egyaránt szól felnőttlelkű gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek - lenyűgöző könyv!
Péterfy Gergely (Budapest, 1966. október 31. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Testvére: Péterfy Bori színésznő.
Az ELTE latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től 2011-ig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított. 1998-2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője a Törökfürdőnek. 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztette.
Első novelláskötete 1994-ben jelent meg. A korai novellákat gazdag kultúrtörténeti ismeretek és mély emberismeret jellemzi. Ezt követte 1998-ban első regénye, A B oldal, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a 70-es 80-as évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. A Tűzoltóparancsnok szomorúsága című, 2000-ben megjelent regénye az ezredforduló megváltozott emberképét és a felnőttségbe lépő ember útkeresését ábrázolja. A 2004-ben megjelent Bányató egy zárt világ keretei között vizsgálja a létezés tragikomikus reménytelenségét. A regény német fordítása (Baggersee, 2008, Zsolnay Verlag) jelentős kritikai sikert ért el. Bányató című regényből 2006-ban írt forgatókönyvet ugyanezen a címen, amelyből Paczolay Béla rendezett tévéfilmet, amelyet a 2006-os filmszemlén mutattak be. A Kalandorok című forgatókönyvéből ugyancsak Paczolay Béla rendezésében készült mozifilm, amelynek 2008 januárjában volt a bemutatója, és elnyerte a legjobb elsőfilm díját. Az Új Színház ösztöndíjasaként írt drámája – A vadászgörény – a 2000. évi pécsi Nyílt Fórumra jelent meg, és 2003-ban rádiójáték készült belőle Solténszky Tibor rendezésében; 2005 szeptemberében az Új Színház mutatta be Bezerédi Zoltán rendezésében. 2002-ben ugyancsak Solténszky Tibor rendezésében készült rádiójáték Családkeresők című mesejátékából, amelyet a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írt. Meseregényei (Misikönyv, Örök völgy) mágikus fantáziavilágában játékos formában ugyanazokat a problémákat járja körül, amelyet aztán a Halál Budán történeti (2008) tablója jelenít meg. A Buda 1686-os felszabadítása körüli eseményekre épülő regény az esztétikailag megélt lét, az egyén cselekvési lehetőségei és a történelem erejének összefüggéseit tárják az olvasó elé. PhD értekezése, amelyet Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról készített, szolgált a 10 éven át írt Kitömött barbár című regényének alapjául, amelyet 2015-ben Aegon művészeti díjjal ismertek el.