Örökifjú Kárpátok [antikvár]

Tizenöt év telt el azóta, hogy az ország szabadságra, jobb életre vágyó népe reménykedő és őszinte szívvel köszöntötte a felszabadító Vörös Hadsereget. Tizenöt év hogy a párt kipróbált vezetésével elindultunk a szocializmus építésének útján. E tizenöt év alatt egyetlen, mindent elöntő áradatban egyesült Románia dolgos és tehetséges népének ereje, hogy megvalósíthassa a párt zászlajára írt célkitűzéseket. E tizenöt év alatt ádáz harcot folytattunk osztályellenségeinkkel, lüktető munkairam folyt országszerte, nagyszerű győzelmeket arattunk, és így nagy forradalmi átalakulásokat valósíthattunk meg, amelyek gyökeresen megváltoztatták Románia arculatát. Büszkélkedhetünk: államunk, félgyarmati országunk, amely írástudatlanságát és gyermekhalandóságát illetően az európai országok élén állott, a „kifejezetten mezőgazdasági" jellegű Románia a legelőrehaladottabb államok sorába emelkedett. Olyan ország lettünk, amelyben egyszer s mindenkorra megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása. Büszkék vagyunk egyre jobban fejlődő iparunkra, termőföldjeink folyton bővebb, dúsabb hozamára, a tömegek szolgálatába állított művészetünk és tudományunk sikereire. És mindenek felett büszkék vagyunk új nemzedékünkre, lelkes, életerős fiataljainkra, akik szívvel-lélekkel állanak a párt mögött és tevőlegesen kiveszik részüket biztató jövendőnk gyönyörű építő munkájából.