Örvényben [antikvár]

A magyar olvasó nem most hall először Richard Huges nevéről év műveiről. Első regénye, a Szélvihar Jamaikában, már a Franklin-Társulat angol regénysorozatában is feltűnést keltett, egyik novellájával pedig oly angol antológiában szerepelt, amely két fényes írónemzedék legjava novellatermését fogta egybe. Holott Hughes még fiatal író, a századdal egyidőben született s regényével és elbeszélésével nem kisebb nevek közt kellett helytállnia, mint Wellsé vagy Galsworthyé a közelmultból, mint Huxley-é vagy Virginia Woolfé a jelenkorból. Akik akár ezt a regényt, akár e novellát olvasták, bizonyosan megérezték, hogy önálló, magánvaló szépségük és értékük mellett egy későbbi nagy műnek kivirágzását is igérik. E második, új regénye, amellyel most jelentkezik nálunk, immár ennek az igéretnek teljes megvalósulását jelzi. Egy új író bemutatása rég bevált szabályok szerint történik. Olyan ez, mint egy szertartás, melynek a néző, itt az olvasó, minden egy felvonását számonkéri s becsapottnak érzi magát, ha felajzott kíváncsisága nem a szokott sorrendben és részletességgel nyer kielégülést. Egy írónál elsősorban az ember érdekli a közönséget, szülőhelye, származása, testi mivolta, családi körülményei, aztán az ember és műve közt lévő közvetlen, személyes kapcsolat, esetleg, de már kisebb mértékben, az írónak és munkájának az időtől, az elődöktől vagy a kortársaktól való függősége s csak legritkább esetben maga a meztelen alkotás, úgy ahogy szabadon formálódott alkotja erejéből és ahogy szabadon él tovább, alkotójától is függetlenül.