Orvos a külvárosban [antikvár]

Részlet a könyvből: Zuhogott az eső, mormolt a szél, a Dunán sikongtak a sirályok és vésztjóslón bőgtek a hajókürtök. A Duna jobbpartján recsegtek-ropogtak, zúgtak és suhogtak a viharban a Liget fái. A folyó balpartján Pozsony villanylámpái és fényreklámjai szaggatták darabokra a setétséget. A Dunai Matrózhoz címzett kocsmában hangosan szólt a muzsika. A kocsma pléhtetejét zörgette a vihar. A fabódék nyögtek, recsegtek, ropogtak a szeles eső csapásai alatt. Tenyérnyi ablakukon alig bújhatott ki a petróleumlámpák sárga, fonnyadt fénye. A bódék nem alkottak szabályos sort. Több helyen üres térség szakította félbe őket. Ezeken az óriási szelelőlyukakon beömlött az esőt seprő szél, de úgy, hogy majd elvitte az embert. Idehallatszott a Duna locsogása ; cuppogtak a hajó- és viharverte hullámok a kövezett parton és nyikorogtak a vasláncok, amelyek a révhajó hídját tartották. A révhajó dudálva úszott a pozsonyi part felé. Valaki a hajón csehül dalolt ; valaki a Liget fái között viharlámpással haladt az országúton Ligetfalu felé, közben pozsonyi német kiejtéssel káromkodott az időre...