Ősemberek [antikvár]

Részlet a könyvből:"- Hollá! Hollá!- Hollá, kapitány ur! Én vagyok.- Erre, erre!- Jövök!- Hozol valamit, János?- Hozok, kapitány ur.- Mit hozol, János?- Egy csomó banánát.- Egyebet semmit?- Semmit, kapitány ur.- Szamár vagy, János.- Igenis, értem! - hangzott engedelmesen a sürüségből, honnan kevés vártatva izmos, zömök termetü, kerekfejü legény lépett ki a pálmák által szegélyezett kis tisztásra, melynek közepén, nagy csomó hamu között, még pislogott kevés eleven parázs.A legényt Kovács Jánosnak hivták s csak nemrégiben mult huszonnégy esztendős. Lábai magasszáru csizmába voltak bujtatva, rövidre nyirt, kerek fején szalmakalapot viselt, tagjain szürke oroszvászon ruhát, mely jóval bővebbre volt szabva, mint amennyire szüksége volt. Azonnal meg lehetett látni, hogy a ruha eredetileg nem neki, hanem urának Laczkovics József kapitánynak készült, ki hasonló szürke köntösbe bujtatott herkulesi alakját most lomhán megmozditotta s félkönyökére támaszkodva várta hűséges legényét, ki ma ugyancsak sovány zsákmánynyal tért vissza az élelem után való cserkészésről."