Őskelet [antikvár]

Részlet: Köröskörül szakadozni kezdett az ég alja és nagyváratlanul megállott a sűrű hóesés. Reggeltől késő délutánig szakadt, mintha valami hatalmas ápló kéz egyszerre puhább vattacsomókba akarta volna pólyálni a harmadnapi veszett kézitusa színhelyén sebekként terjengő vérpocsolyákat... A fedezékekben furcsa, földszínű állatok módjára csúsztak-másztak az állig bebugyolált katonák. Kazay Ubul töprenkedve bámulgatta őket, amint görnyedten, helyenként négykézlábra ereszkedve vonszolták magukat a homályos árokodvakban.