Ostorpattogás [antikvár]

Majdnem ugy van, hogy könnyebb egy tárczakötetet megirni, mint egy hozzá alkalmas előszót. Mert az előszónak olyannak kell lenni, hogy mondjon is valamit és még se mondjon semmit. Sejttesse a könyv tartalmát, adjon egy kis ismertetőt a könyv mivoltáról, de ne bocsátkozzék olyan részletes magyarázatba, hogy szinte fölösleges a művet elolvasni. Szóval a jó előszó olyan mint a diskrét gardedám, aki fölvezeti a piruló leánykát a társaságba, aztán gyengéden oldalba löki: most már magadnak legyen rá gondod, hogy megszeressenek. Megvallom, hogy én még sohasem voltam gardedám, azért ne is kivánják, hogy jó előszót írjak.