Ötven hónap utászcsizmában [antikvár]

Előszó helyett Még 1970 tavaszán, amikor UNESCO ösztöndíjasként tartósabban jártam a nyugati országokat, hogy a békére, a nemzetközi megértésre nevelés tapasztalatait megismerhessem az itthoni hasznosítás céljából, eljutottam Svájcba, ott is Genf városába. Itt, a Nemzetközi Vöröskereszt központi telepén szervezték meg soron következő találkozómat. Hamarosan útbaigazítottak: Monsieur Vexy jön majd értem, hogy a mozgalom tevékenységével közelebbről megismertessen. Amikor aztán együtt elindultunk, hogy a szomszéd pavilonba átmenjünk, kísérőm megszólalt: „Egyébként nyugodtan beszélhetünk magyarul is, engem tudniillik Vecseynek hívnak, csak itt hangzik ilyen furcsán a nevem". A beszélgetés során megtudtam, hogyan gyűjtik az adatokat, miképpen végezték a nagy és kisebb háborúkban az adatfelvételt, mennyi nehézség akad az azonos nevűek megkülönböztetése során, hogyan térnek át a gépesítésre stb. Egyszerre azt kérdezi, voltam-e én is hadifogságban. Igenlő válaszomra átment a szomszéd szobába, nemsokára hozott egy lapot, erről felolvasta a nevemet, anyám nevét, nyíregyházi. Selyem utcai lakcímemet, feleségem nevét és a 3 806 73l-es számot, amelyen annak idején az amerikaiak lajstromba vettek. Lám, milyen kicsi a világ, be vagyunk írva mindenféle könyvbe. - Akkor gondoham arra, hogy meg kellene már ími ennek a hadifogságnak az emlékeit, valamelyes történetét - mint ahogy annak idején terveztem. Amikor azonban 1970 nyarán hazaérkeztem, új beosztásba kerültem. Oda egész ember kellett, más tervek kidolgozására, megvalósítására kellett minden energiám. Újabb 12 év telt el: 1982 őszén egy csendes levéltári beszélgetés közben, amikor az ott dolgozókkal afféle védőitalként teázni szoktunk, az egyik kolléganő beszélt éppen akkor katonáskodó fiáról. S a falinaptárra nézve döbbentem rá, hogy aznap volt 40 éve, amikor útra keltem, bevonultam a budapesti Radetzky laktanyába, tényleges katonai szolgálatom megkezdésére. Ez a szolgálat aztán átminősült „tartalékos" katonáskodássá is. - Ekkor kezdett nyugtalanítani megint a régebbi