Pamfil kapitány [antikvár]

Részlet a könyvből: I. fejezet amelyben az olvasó megismerkedik az íróval és a történet főszereplőivel. Jó multkorában egy üzlet előtt mentem el, ahova bejáratos vagyok és ahol ismernek. Egy urat láttam benn, csakis angol lehetett. Teknősbékát tartott a kezében, ide-oda forgatta és alkudott rá. Sejtettem, hogy rosszban töri a fejét. Talán levest akar belőle főzni. Szegény pára megadással tűrte a vizsgálatot, még csak nem is igyekezett a falánk tekintetek elől páncélja alá bújni. Megszántam és elhatároztam, hogy kimentem a bácsi fazekából, amelyben hátsó lábai szinte már benne voltak. Bementem az üzletbe, odahunyorítottam az elárusítónőnek és kérdeztem : - Megvan a teknősbéka, amit rendeltem? Őnagysága rögtön megértett, kivette az állatot az angol kezéből és az enyémbe csúsztatta. - Öné a teknősbéka? - kérdezte a meglepett ánglius. Az elárusítónő kötelességének tartotta, hogy angolul beszéljen és így szólt: - Yes, Yes, Mylord, ez az úr tegnap megvenni teknősbéka. Az úr viszont szép francia kiejtéssel felelt. - Borzasztóan sajnálom, Madame, úgy látom, másik nincs is a számomra.