Pangala [antikvár]

"– ​Te, mi az a pangala? – Pangala? Egy játék. – Mi? – Múltkor mutatták az Afrika-sorozatban, nem? – Mit tudom én. – Te is nézted, itt voltál. – Én nem. – Dehogynem, csak járkáltál. Olyan, mint a rögbi, csak tökök vannak labda helyett. Kiraknak egy nagy kört kőből. Két oldalra rakják a tököket, azt nem tudom, hányat, de mind a két játékosnak van egypár, mondjuk öt. És át kell vinni a másik oldalra. De mindent szabad, ha fejbe vágod sámlival az ellenfelet, az is oké. – Várjál, de hol a sámli a körben? – Példának mondtam. Aki előbb átviszi, az győz. Csak itt van valami csavar benne, mert a körön kívül ott ül az egész törzs, és mindenkinél van egy bab. Amikor átkerültek a tökök, szépen beleteszik. Vagy ebbe, vagy abba, érted? Úgyhogy az is számít, kié az a tök, de ugyanolyan fontosak a golyók is. így emlékszem legalábbis, de közbe jött a villanyszámlás, úgyhogy nem tudom pontosan. – A villanyszámlásra emlékszem. – Tehát az is győzhet, aki a második, érted? Ha szebben játszik."