Pap, katona, kondás [antikvár]

A szerző jegyzete Regénynek általában nincs szüksége előszóra, de a Gazdag ember, szegény ember kétrészes televíziós változata miatt, azt hiszem, a Pap, katona, kondás olvasóinak tudniuk kell, hogy ez az új könyv nem a Gazdag ember, szegény ember televíziós változatának a'folytatása, hanem a regényé, és a televíziós produkció második részével való bármiféle hasonlatosság puszta véletlen. A televíziós változat producereinek szerződésbe foglalt joguk volt, hogy a szerző további engedélye nélkül elkészítsék a folytatást. Eltek is e jogukkal, és megalkották változatukat a Jordache család történetének folytatásáról. * Remélem, ez a jegyzet segít majd tisztázni a zavart, amely az olvasókban támadhat, ha a televíziós változat egyik vagy mindkét részét látták. Első rész 1 Billy Abbott naplójából: ' Mónika azt mondja, nem érek semmit. De ezt csak 1968 félig mondja komolyan. Mónika, bezzeg, sokat ér. Igaz, szerelmes vagyok belé, és ettől kétségkívül homályosan Iátok. Erről később többet. Egyszer megkérdezte, mit írok ebbe a naplóba. Elmeséltem neki, hogy az ezredes egyre azt hajtogatja, mi itt, a NATO-ban, a civilizáció tűzvonalában vagyunk. Fontos, mondtam neki, hogy az eljövendő nemzedékek tudják, milyen is volt a civilizáció tűzvonalában élni Brüsszelben, a huszadik század második felében. Talán holmi szürke, sugársérült régész egyszer ásatni fog a város romjai közt, és rábukkan erre a naplóra, amelynek a szélei kissé meg lesznek pörkölődve, és talán merev is lesz a rozsdaszínű vérfoltjaimtól, és akkor majd hálásan gondol az i^abb William Abbottra, aki előrelátóan lefirkantotta megfigyeléseit arról, hogy miképpen élt egy amerikai közkatona, míg a civilizációt védelmezte Európa peremén. Mennyiért vette az osztrigát, milyen formájú és mekkora melle volt a szeretőjének, milyen egyszerű örömökben volt része, olyasfélékben, mint a szeretkezés meg a benzinlopás a hadseregtől. Hogy lehetsz mindig ilyen komolytalan? - kérdezte Mónika, mire én azt mondtam: Mi más lehetne az ember? , Hát nem hiszel sernmiben? - kérdezte. Abban hiszek, hogy az ember ne ússzon árral szemben, mondtam neki. Ha az utcán felvonulás van, én beállok a sorba, lépést tartok, és integetek a lakosságnak, barátnak és ellenségnek egyaránt. Na, akkor csak firkálj tovább, mondta. írd le, hogy nem vagy nemzedéked igazi képviselője. 9