Párizs ölében [antikvár]

Részlet: Májusi virág Bukarestben született Catherine, akinek édesapja valaha a párizsi Louis Le Grand líceum növendéke volt. Anyja hitt az álmokban. - Mielőtt megszülettél, leányom, álmaimban gyakran láttalak - szokta mondani. Később azt is megtudta, miket álmodott róla az édesanyja. Azon a napon, amikor Catherine született, 1889 január 28-án, a hőmérő harminc fok Réaumurt mutatott a fagypont alatt, bár szülővárosa sokkal közelebb esik a térkép szerint Jaltához, mint Moszkvához. Kegyetlen idő volt. A borbélyok réztányérjai csörömpölve sírtak a vad szélben, még az orosz kocsisok is otthon maradtak, kocsi tehát nem járt az uccákon és a havon nem siklottak szánok. A fagy süketté, némává, bénává tette Bukarestet, a szél megvakította. Jégvirágok borították a kettős ablakokat, amelyek közé télen újságpapírt és párnákat tömnek a lakók, nyáron pedig fekete függönyökkel és redőnyökkel borítják, hogy a másik ellenség, az izzó nyár ellen védekezzenek.