Pártusok kincse - A Seuso-eredet [antikvár]

Részlet a műből:"Kr. e. 1300 körülrValahol Kis-AzsiábanBármerre fordult, mindenütt halottakat látott. Halottakat, leölt embereket és állatokat, romokat, beszakított oldalú kunyhókat, felrúgott üstöket, széttaposott tüzeket. Az egyik kunyhó mellől felugrott egy növendék lány, de máris mögötte termett egy bronzsisakos dárdán harcos. A rövid kard a levegőbe emelkedett, de nem sújtott le, nem is döfött - a harcos egyszerűen hátba rúgta a lányt, és ahogy az a földre zuhant, könyörtelen erővel rátiport a gerincére. A csont roppanása éles sikolyként hatolt keresztül a haldoklók nyöszörgéséből, a kiontott vér gőzétől megrészegülten tomboló dardánok hörgéséből, a haláltusájukat vívó állatok zihálásából és nyerítéséből összeálló zaj leplen.Levágott végtagok a földön. Egy kar Egy ló ugrott az egyik dárdán harcos elé, aki rövid kardjával szempillantás alatt felhasította az állat oldalát. Egy térdeplő szaka vénember fejét szétrepesztette a hatalmas pengeként lesújtó bronzpajzs. Hosszú pengéjű tőr villant a falu túlsó széle felé rohanó ifjú Ankhiszész előtt. Oldalra fordította a felsőtestét, megfordult a sarkán, és lendületből lecsapott a kardjával az őt leszúrni próbáló, idősebb asszonyra. Egy kamasz fiú jelent meg előtte, ő valami hegyes szerszámot tartott a kezében. Támadni akart,"