Pénzzé tett gyermekek [antikvár]

PROLOGUS Az elkerített bejárat előtt úgy gyülekeztek a riporterek, akár egy farkasfalka. Pontos neveket és helyszíneket akartak hallani, bármit, ami kapcsolódik a maffiához, bármilyen említésre méltó részletet, ami felkerülhet a másnapi újságok címoldalára. Átéreztem a helyzet iróniáját. A kórház várótermében ültem, már órák óta ugyanazon a széken. Felpillantottam, amikor megjelent az orvos. Halkan beszélgetett egy nővérrel.Tömött bajsza, akárcsak vörös halántéka, rángatózott, miközben beszélt. A vállam is görcsbe rándult, miközben próbáltam elkapni egy pillantást, ami a lehető legrosz-szabbra utalna. A feszültség egyre nőtt körülöttem, mivel a többiek is ugyanettől tartottak. Fülsiketítő volt a hirtelen támadt csend. Ám az orvos továbbment, lépteinek zaja elhalt a sarkon túl. Újra a székembe süppedtem. A levegő fertőtlenítőszertől, hipótól és az idegesen dohányzó látogatók cigarettafüstjétől bűzlött. A padló csempéje élesen csikordult meg: valaki egy széket húzott közelebb hozzám. A tarkómon is felálltak az apró szőrszálak, és nem csak a hang miatt. Amint megtudták, hogy közöm van az ügyhöz, az egyik rendőr figyelmeztetett, hogy hamarosan ki fog kérdezni egy nyomozó.