Bővebb ismertető
Budapesti házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. A Pesti barokk főszereplője Koszta János is ebben a világban van otthon; pontosabban ebben a világban otthontalan. Dés Mihály nagyszerű első regényében ennek a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. A könyvben több műfaj is - mintha irodalmi farsangbál lenne - izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen annak lapjain a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Mivel nem generációs regény, ezért minden nemzedék élvezettel olvashatja. Aki élt már akkor, azért; aki pedig nem, azért.
Budapest, 1950. február 4. – Barcelona, Spanyolország, 2017. május 18. magyar író, spanyol újságíró
Volt már újságkihordó és újságíró, műfordító és műítész, ingatlan- és irodalmi ügynök, píáros és egyetemi tanár, filmszínész és lapkiadó, valamint idegenvezető, cégvezető, műsorvezető, sőt, majdnem őrsvezető is, de pechére leszavazták. 1986-ban Barcelonába költözött, spanyolul publikált, ám 60 éves korában elhatározta, hogy magyar író lesz. Pesti barokk című regénye a tavalyi év szépirodalmi szenzációja volt.
Fotó (C) Vancsó Zoltán