Pétervár [antikvár]

Részlet a könyvből: A varsói pályaudvar felől hosszú sorban vonultak apró, egyfogatú szánkók, a Voszneszenszkij-Proszpekt lucskos, puha haván lassan közeledve az Iszakijevszkij tér felé. Az egyfogatúak hosszú menete néhány végnélküli sorra oszlott. A kocsisok vagy zsinórokkal összefűzött rongyokat, vagy nemezcsizmát viseltek lábukon; báránybőr-subáik épúgy gőzölögtek, mint ragyogóan fekete, türelmetlen lovaik orra. Emberek és állatok egyaránt nehezen lélegzettek, miközben a jégborította híd szürke pocsolyáit taposták a sűrű, sötét ködben, amely a csatornákból felszállva, lassacskán egész Pétervárt beborította.