Pillangószárnyú tigris [antikvár]

„Végy egy kislányt, álmodozó ikrecskét, akit már ötévesen gondolkodóvá érlelt az édesanyja váratlan halála. Adj a kezébe könyveket, amik messze repítik, különös országokba, sosem látott tájakra viszik, kezébe adják a megfoghatatlant, a még csak alig sejthetőt, megnyitják előtte a menny kapuját, és felnyitják zaklatott szíve lepecsételt cellácskáit is. Adj neki éveket, szerelmekkel, küzdelmekkel telit, célokat és vágyakat, adj neki egy társat, gyermekeket, akiket ringathat, zárj be előtte ajtókat, és nyiss meg másokat. Vezesd át görög sorstragédiákat meghazudtoló életszakaszokon, halálokon, születéseken, betegségen és gyógyuláson, adj neki hitet és reményt, hogy mindehhez lesz ereje, végül, mindezekkel együtt, valamikor, észrevétlen tégy elé egy ív üres papírt. Adj a kezébe tollat, és várj.”