Planetáris szenvedély [antikvár]

Jurij Trifonov regényei és kisregényei után most elbeszéléseiből, vallomásaiból készített válogatást nyújtunk át olvasóinknak. Sem a szerzőt - akinek életművét sajnálatosan korán zárta le és tette teljessé a halál-, sem kisprózáját nem szükséges külön bemutatni. Jurij Trifonov régóta és folyamatosan jelen van a magyar olvasói köztudatban, új műveit a magyar folyóiratok is mindig késedelem nélkül átvették. A kínlódva alkotó szerző szenvedése közepette és a gyötrő megtisztulás eredményeként született művek új tartalommal telítődnek, nagyobb távlatotot nyernek azáltal, hogy az író, keletkezésük időpontjától függetlenül, meghatározott csoportosításban tárja őket olvasói elé, így azok nemcsak külön-külön, hanem kölcsönös összefüggésükben is hatnak. Kötetünkben hűek maradtunk a Trifonov adta csoportosításhoz. Az első elbeszélést, az Utazás-t, akár programnak is felfoghatjuk: a rendkívüi dolgokért nem kell messzire utazni, mellettünk vannak, csak észre kell venni őket, márpedig Trifonov mindig érzékenyen reagált mindenre, amit ő együttesen létünk nagy próbatételének nevezett.