Porfelhő [antikvár]

A cowboy leszáll lováról, búcsúzóul megveregeti a hű állat tomporát, majd kantárjánál fogva bevezeti az istállóba. Még egy pillantás a kedvencre, aztán irány kifelé, indulás a pályaudvarra. A Vadnyugat hőse szaporázza lépteit, nehogy lekésse a vonatot. Időben érkezik az állomásra, a pénztárhoz siet, jegyet vált. Felszáll, kitekint az ablakon, s már indul is a szerelvény A cowboy megérkezik a célállomásra, összeszedi cókmókját, leugrik a peronra, körbenéz, de már igyekszik is tovább. Az utcára kiérve kulcsot keres a zsebében. Megvan. Rágyújt, az első slukkot mélyen leszívja, majd az állomásépület előtt várakozó autóhoz lép. Kinyitja, beszáll, és úgy eltűnik, hogy csak porfelhő marad utána.