Párbaj [antikvár]

Lapélein enyhe szórt foltokkal.
Egy felejthetetlen, szerelmes éjszaka után Romasov hadnagy elszántan áll ki a bosszúvágyó férj pisztolya elé. Meghal, hogy Surocska, a hatalomvágyó, kacér szépasszony közelebb kerüljön a dicsőséghez, a pompához. A Párbaj főhőse önfeláldozóan és önzetlenül szerelmes. Kuprin a mély és igazán emberi érzéseket állítja szembe a cári tisztikar életének züllött, erkölcstelen posványával. Vad és kegyetlen világ ez, amelyben törvényszerűen pusztulnak el a gyengék, akik nem látják a társadalom mélyebb összefüggéseit, és nem találják meg a kérdések zűrzavarából kivezető utat. "Mi mindnyájan, ahányan csak vagyunk, elfelejtettük, hogy van egy másik élet is. Valahol, nem tudom hol, élnek olyan emberek, akik mások... igazi életet, teljes, boldog életet élnek..." mondja a Párbaj főhőse, a romlatlan lelkű fiatal tiszt, aki életével fizet önzetlen és odaadó szerelméért. Vad és embertelenül kegyetlen világ áldozata ő, akárcsak Kuprin megannyi más alakja. Egy velejéig romlott, pusztulásra megérett társadalom szorításában vergődnek - állati sorba taszított tisztiszolgák, korán hervadó utcalányok, éhbérért robotoló munkásasszonyok, jobb sorsra érdemes cirkuszi artisták -, de halál táncukat járják megalázóik és megszomorítóik: élveteg szépasszonyok, szívtelen tőkések, szadista katonatisztek, mindenre elszánt kalandorok. Kuprint vonzották a látványos és különleges témák, éles szemét azonban nem kerülték el a torz, felháborító, megdöbbentő társadalmi jelenségek, élethelyzetek: romantikus színezetű írásaiban is mindenkor ott lüktet a valóság, pontos és megbízható látleletet ad koráról. Kötetünk a sokszínű kuprini életmű legjellegzetesebb darabjaiból nyújt válogatást.