Pulham úr, a derék polgár [antikvár]

Részlet a könyvből: Bojo Brownban már akkor megvolt az a tulajdonság, amit általában «vezéri rátermettségnek» hívnak, amikor együtt jártunk egy vidéki elemi iskolába; már akkor értett hozzá, hogy a gyereksereg vezetője váljék belőle. Később mindketten a St. Swithin fiú-internátusba kerültünk és itt szinte természetes volt, hogy utolsó évét Bojo mint afféle fő-börtönőr fejezze be, aki keményen, de megbízható jogérzékkel tett köztünk igazságot. Manapság a nyakas, engedetlen fickókat már nem cirógatják olyan keményen, mint a mi időnkben, de talán az ifjabb nemzedékben már nincsenek is olyan keménykötésű legények, mint Bojo. Őmaga is elejtett ilyesfajta megjegyzéseket, amikor az egyetemi labdarúgó csapatunkkal ismételten megtörtént, hogy nem váltotta be a szerepléséhez fűzött reményeket. - A mai fiatalokkal az a baj - jelentette ki Bojo - hogy erkölcsileg és szellemileg afféle hullomások. Természetesen nagyon jól tudta, hogy egyikünknek sincs fogalma arról, mi az a «hullomás»; Bojo mindig tartogatott készenlétben ilyen meglepetéseket.