Quo Vadis? I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből:"Petronius délfelé ébredt fel, kimerülten, mint rendesen. Tegnap este résztvett Nero lakomáján, amely késő éjszakáig tartott. A mindennapos tivornyák kimeritették s amelett untatták is. A fáradtságát csak a megszokott reggeli fürdő enyhitette. Végigdőlt a hófehér, egyiptomi bisszusszal letakart cipruszfa-pamlagra, miközben két hatalmas fürdőszolga illatos olajjal dörzsölte gyönyörü alkatu testét, ő pedig behunyt szemmel feküdt ott, kéjes mámorral szivta magába a szoba illatos levegőjét és türelmesen várta, hogy az izmos karok munkája felfrissítse bágyadt tagjait.Végre lassan fölnyitotta szemeit. Először is megkérdezte, milyen az idő és hogy Idemneus, az ékszerésze, elhozta-e azokat a gyöngyöket, amelyekről tegnap beszélt. Az idő nagyon kellemes volt, az albániai hegyek felől lágy szellő fujdogált, de az ékszerész még nem volt ott. Petronius megint behunyta szemeit és megparancsolta, hogy vigyék át a tepidáriumba, mikor az ajtófüggönyök szétváltak és az ajtónálló szolga jelentette, hogy a fiatal Marcus Vinicius, aki most jött vissza Kis-Ázsiából szeretné meglátogatni."