Rab Ráby [antikvár]

Részlet a könyvből:Hogy voltaképen miért választotta szerző ezt a czímet regényéhez, annak az okát nem az magyarázza meg, hogy ez a kettős név Rab Ráby olyan szépen rímel egymásra, hanem kideríti azon kényszerítő körülmény, hogy a regény főhősét, az akták bizonysága szerint valósággal Rábynak hítták, s ugyanazon aktak szerint ő kegyelme folyvást a rab melléknévvel említtetik. Hogy mit vétett Ráby, a miért a Rab praedicatumot kellett viselnie? azt is mindjárt az elején megmondjuk. Még száz év előtt Budapest városában nem volt prókátor, a szó mai értelmében. Fiscalisok igen is valának; tabularis fiscalisok, megyei és városi fiskusok, uradalmi ügyészek; de prókátor, a ki a publicumot szolgálja, éppen olyan kevéssé volt, mint újságíró : úgy, hogy nehéz lenne meghatározni, melyiket értse a kettő közül az a falusi ember, a ki a Tudós Palóczban keresi azt a valakit, a ki pénzért hazudik?De hogy megérthetővé legyen téve, miért nem volt Pest-Budában száz év előtt prókátor? elébb egy pár vonással vázolnunk kell a két város akkori képét. Mert két város volt az valójában, két külön czímerrel és jurisdictióval s maga sem tudta, hogy melyik az egyik, melyik a másik? A német magistratus állhatatosan Altofennek czímezi Pestet; Pestnek pedig a budai ráczvárost nevezi; ellenben a magyarok szerint Pestinum antiqua a neve Pestnek, Buda pedig az új városa. Úgy, hogy ha az idegen valami némettől kérdezi, hogy hol van Ofen? az átküldi őtet Pestre, s ha azt kérdi tőle, hol van Pest? átküldi a Tabánba, ha pedig magyartól kérdezi, hogy Ubi est Buda? az elcsónakáztatja őt Ó-Budára...