Rapszódia [antikvár]

Ember lenni „Ember lenni mindig minden körülményben" Arany János Hétéves koromban árván maradtam. Apai rokonok neveltek, ételt, ruhát kaptam, szórakozást is, de megértést, jó szót ritkán, pedig úgy, de úgy sóvárogtam én, egy simogató szóért a lelkem adtam volna. Kedvességet, szeretetet inkább csak nagynéném férjétől, Béla bácsitól és unokaöcsém anyjától, Magdától kaptam. Nem bízott bennem igazán senki, pedig melegszívű, tiszta lelkű, őszinte, szorgalmas kislány voltam. Igaz, elismerem, ugyanakkor makacs, túlérzékeny, törékeny virágszál, s ami a szívemen, az a számon. Igen, fájt a jogtalan bántás, megalázás, s a hazugságot egyszerűen nem tudtam elviselni. Én, az árva csupán egyetlenegy embertől kaptam önzetlen, megértő szeretetet, megbecsülést, csodálatos élményt és jóságot, s ez az egy ember dr. Barta János professzor volt.