Rege a szabadságról [antikvár]

Részlet a könyvből: Az ég kékselyem terítőjének fodros szélein fekete meg szürke vadállatok feküdtek. Néha megvillant a szemük, morogtak egyet, aztán elaludtak újra, de nem mentek el, leskelődtek, ki tudja kire, mire. A pék udvaráról puffogás hangzott. Mintha valamit poroltak volna. A szomszédból kíváncsian tekintett át a palánkra kapaszkodva egy kisfiú, de elhalványodva ereszkedett vissza a kertjük magas füvébe s messzire eldobta a zöld almát. Anyja megtiltotta, hogy szedjen s amit látott, eszébe juttatta, mi lesz a sorsa, ha rajtakapják.