Regényjegyzetek I-II. [antikvár]

Sok, sok esztendővel ezelőtt, mikor még nagyon kicsiny voltam, egy hosszu, egyenes, piszkos utcában laktunk, London keleti részében. Egész nap nagyon mozgalmas és zajos volt ez az utca, de éjjel, mikor csak egymástól jól messze álló gázlámpák pislogtak, csöndes és elhagyatott volt. Nem lehetett hallani semmit, csak a rendőr nehézkes, szabályos lépteit; lassan közeledett felénk, s lassan is ment tovább. Nem volt ebben semmi változatosság, legfölebb csak az, hogy a rendőr néha megállott, hogy megnézze egy-egy ajtónak vagy ablaknak a zárját, vagy hogy lámpájával bevilágitson egy-egy sötét sikátorba, amely az utcánktól a folyóig vezetett.