Rekviem [antikvár]

Részlet a könyvből:"Ismét elkezdtem Portlandről álmodni.Amióta Alex előkerült, hamvából feltámadva és jócskán átalakulva, akár a gyerekkorunkban mesélt kísértethistóriák szörnyalakjai, alattomosan bekúszott az életembe a saját múltam. Ha nem figyelek, buborékokban áramlik felfelé a repedéseken, és mohó ujjakhoz hasonlóan tapogatja a lelkemet.Ezért figyelmeztettek éveken át olyan kitartóan: a mellkasomat megülő roppant súly és a töredékes lidércnyomások miatt, amelyek még éberen is rémisztgettek.Megmondtam előre - károgja Carol néni a fejemben.Figyelmeztettünk! - vágja rá Rachel.Itt kellett volna maradnod - teszi hozzá végül Hana, hosszú idő távlatából, szellemkezével az emlékezet piszkos, vaskos rétegein keresztül felém nyúlva, miközben egyre csak süllyedek lefelé."