kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![ZELK ZOLTÁN - Reménykedem és rettegek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/681/4824681.jpg "ZELK ZOLTÁN - Reménykedem és rettegek [antikvár]")
Ez a kötet - az Egyszervolt ember-ben olvasható tárcák kivételével - Zelk Zoltánnak az 1960-as évektől 1981-ig keletkezett prózai írásait gyűjti egybe. "Emlékező alkat vagyok" - mondta magáról a költő. És aki verseit ismeri, tudja, hogy így van. Aki most ezeknek az éveknek prózáját olvassa, emlékek közt lapoz: a Főbajtárs a túlvilágra című fejezet minden írása emlékezés régi írókra, költőkre, barátokra, társakra. De az emlékezés mindig önvallomás is. Olvashatunk a kötetben kritikákat,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1440 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Ez a kötet - az Egyszervolt ember-ben olvasható tárcák kivételével - Zelk Zoltánnak az 1960-as évektől 1981-ig keletkezett prózai írásait gyűjti egybe. "Emlékező alkat vagyok" - mondta magáról a költő. És aki verseit ismeri, tudja, hogy így van. Aki most ezeknek az éveknek prózáját olvassa, emlékek közt lapoz: a Főbajtárs a túlvilágra című fejezet minden írása emlékezés régi írókra, költőkre, barátokra, társakra. De az emlékezés mindig önvallomás is. Olvashatunk a kötetben kritikákat, cikkeket, glosszákat is, amelyek egyrészt lírai hangulatú, egyszersmind pontos ismertetését-elemzését adják a költő legkedvesebb olvasmányainak, másrészt mindig egyéni, szellemes, hol ironikus, hol fájdalmas jegyzetek korunk fonák jelenségeinek margójára. Meglepetés a gyűjteményben szereplő két egyfelvonásos színmű, amely mindeddig csak folyóiratban jelent meg. A Négy perc múlva beáll az ősz és Az emlékezés napszaka a szürrealizmus játékosságával és szabad képzettársításaival idézi meg a költő életének legfájdalmasabb és legszebb emlékeit, sorsfordulóit és apró eseményeit.
Termékadatok
Cím: Reménykedem és rettegek [antikvár]
Szerző:
ZELK ZOLTÁN
Oldalak száma: 477
Kötés: egészvászon kiadói borítóban
ISBN: 9631531317
Méret: 140 mm x 210 mm
Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekeként. Édesapját korán elvesztette. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott. 1925-ben Budapestre költözött, tagja lett a Szocialista Munkásmozgalomnak és kommunistának vallotta magát, bár saját elmondása szerint nem ismerte sem Marx, sem Engels, sem Lenin ideológiáját. Az Érmellék, illetve a Partium ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták Romániába, ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a Nyugatban.
Első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Megismerkedett a Nyugat második nemzedékével, köztük József Attilával is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de ép bőrrel átvészelte (1942–1944). Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült felesége, Bátori Irén zuglói lakásán.
A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket Sztálin és Rákosi Mátyás dicsőítésére. 1948-ban Baumgarten-díjjal, 1949-ben és 1951-ben Kossuth-, illetve József Attila-díjjal jutalmazták. Gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival és az 1956-os forradalom lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult. Azonban ez nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, s másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az Élet és Irodalomba, 1965–1967 között a Tükörben is megjelentek írásai.
Felesége halála után szerelmek, vagy szerelemnek vélt kapcsolatok, nőideálok váltották egymást. Az 1960-as évek végén megismerkedett a nála 25 évvel fiatalabb Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel. Feleségül vette, és benne hűséges társra lelt, aki idősebb korára gondozója is lett a gyakran betegeskedő költőnek. Ebben az időszakban jelent meg a Meszelt égbolt című kötete, amelynek egyik legszebb verse az Asszony a hófúvásban. 1971-ben Robert Graves-díjat kapott (az év legszebb verséért). 1980-ban SZOT-díjjal tüntették ki. 1981. április 23-án halt meg Budapesten.
1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekeként. Édesapját korán elvesztette. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott. 1925-ben Budapestre költözött, tagja lett a Szocialista Munkásmozgalomnak és kommunistának vallotta magát, bár saját elmondása szerint nem ismerte sem Marx, sem Engels, sem Lenin ideológiáját. Az Érmellék, illetve a Partium ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták Romániába, ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a Nyugatban.
Első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Megismerkedett a Nyugat második nemzedékével, köztük József Attilával is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de ép bőrrel átvészelte (1942–1944). Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült felesége, Bátori Irén zuglói lakásán.
A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket Sztálin és Rákosi Mátyás dicsőítésére. 1948-ban Baumgarten-díjjal, 1949-ben és 1951-ben Kossuth-, illetve József Attila-díjjal jutalmazták. Gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival és az 1956-os forradalom lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult. Azonban ez nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, s másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az Élet és Irodalomba, 1965–1967 között a Tükörben is megjelentek írásai.
Felesége halála után szerelmek, vagy szerelemnek vélt kapcsolatok, nőideálok váltották egymást. Az 1960-as évek végén megismerkedett a nála 25 évvel fiatalabb Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel. Feleségül vette, és benne hűséges társra lelt, aki idősebb korára gondozója is lett a gyakran betegeskedő költőnek. Ebben az időszakban jelent meg a Meszelt égbolt című kötete, amelynek egyik legszebb verse az Asszony a hófúvásban. 1971-ben Robert Graves-díjat kapott (az év legszebb verséért). 1980-ban SZOT-díjjal tüntették ki. 1981. április 23-án halt meg Budapesten.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............