Rocambole élete és kalandjai III. [antikvár]

A fiatal Artoff gróf mindjárt az első este nagy lelkesedéssel távozott Baccarattól. Úgy lépett be hozzá, mint valódi don Juan, akinek talizmánja a milliói voltak és mire távozott tőle, valósággal leigázta e kiváló nő magasztos szomorúsága. Baccarat-t most egészen titokzatos lénynek tartotta, akit az emberke teljesen félreismernek és megrágalmaznak. Nem bírta ugyan megfejteni a rejtélyes nő titkát, de azért majdnem bizonyos volt abban, hogy Baccaratnak valami magasztos föladata van. Szívében ezer kétséggel tért haza, noha még nem tudta eldönteni, hogy máris szereti-e azt a nőt, akihez hódításra készen lépett be?... Csak azt érezte, hogy tele van iránta tiszteletteljes barátsággal, mely a legnagyobb odaadásra is hajlandó...