Római levelek [antikvár]

Részlet a könyvből:A nevető titán.Róma a nevető titán.Százszor legyőzték és soha le nem győzetett.Százszor kifosztották és mindig gazdagabb lett.Megalázták, lerombolták, elvették az isteneit. Benne született meg az uralkodó vallás.Megszüntek a Caesarok? Jöttek a pápák.És mikor művészi ereje fogyni kezdett és kimerült a szentek, a szeplőtelen Szűz, az angyalok és vértanuk dicsőitésében, a régi, a bűnös, a pogány Róma kitárta keblét, az eltemetett kincsekkel dúsát. A titán kidugta kezeit a föld alól. Halott kezeit, halott bordáit, csontvázát: a romokat. És akkor a Madonna művészei megpillantották a pogány szépet, a meztelen emberi testet, az erő, a hatalom tobzódó kultuszát és megittasodtak tőle. És mentől több korinthusi oszlopot akartak látni és mentől több görög párkányt és sok sok oltárt, sok sok isteneket! Az aszketizmusban megszikkadt ajkak kezdtek forrón lélekzeni. Az imádkozástól elernyedt szívek mámoros forró álmokat táplálni. És ásták a titán óriás sírját a város alatt. Ásták a földet és keresték a nagy halott síri kincseit.És jött Michelangelo...A titán kikerült a fekete földből; fehér-márványcsontjait összeszedték, amennyire lehetett egybe forrasztották.Kiásták a Colosseumot, a Forumot, a Caracalla thermáit, a Marcellus színházát.