Sajkódi esték - sajkódi esszék [antikvár]

1. Am'ai Qond Az elmúlt nyáron fiatal asszony látogatott meg, akivel előzőleg már volt néhány levélváltásom: 3gén\1.eien novellákaí kíildött, amelyekben azonban volt valami váratlan, mélybenyilalló, ami miatt újra és újra eszembe jutottak. Nálunk épp nagj' fötfordulás volt, építkezés, vendégek; - a ház mögé vezettem őt a vele levő kisfiával: ott az árnyékban beszélgettünk, iinialatí a. többiek terítettek, a strandon voltak, egy jó félórácskát. Én újra elmondtam, amit már meg is írlam neki, s újabb írásai felöl érdeklődtem; ő azonban egy kis mentegetőzés, köszönet után odábbküldíe a íiát: an^a kéri; tanácsot, liog>^ vaUásosan íieveije-e a g>'erekeií. Neki ez na-gj-on égető kérdése s nem tud megáliapodri önmagával. En ezt a. problémát a íiirdőzőtoői hangos Balaton fölött erőszakoltnak éreztem; nyilván. Almádi és Sajkód közt találta ki miaiatí azon tűnődött:, mivel is állítson oda a megí,smemí kívánt író elé, ató előző levelében egy személyesebb problémája előtt már elég kurtán betette az ajtót. De azért elmondtam, ami ott a szilckadt kánikulában eszembejuíott, közben a ház felöl jövő hangokra is íig>^eive; egv' ídcsit ugj'anis féltettem őt: családom nem szereti a nőirókaí.