Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A Szajna, mielőtt Melunhöz ér, két domb közé szorítva folyik. Az egyik, mely délnek tekint, derülten, virulón tükrözteti a folyó árjában napsütötte szőleit és falvainak fehér házait. A másik, mely északnak fekszik, s melyet Fontaineblau erdejének szélső fái fednek, sötét, hideg és kissé szomoru. Egy kőhíd kapcsolja össze a folyón át kettészakadt utat, mely Melunből Bois-le Roiba vezet. Az út az erdőt metszve, egyenesen a csőszházhoz visz, melynek vörös cserépteteje élénken kitetszik a nagy fák sötétzöldje közül. Azután a Canalheilles-park hosszában halad tovább. A kastélyt, melyet az erdő sűrűje magába zár, a pagonyoktól mély és széles árok választja el. Kikeletkor, ha fakadnak a bimbók s rügyek, az ösztönüktől űzött őzek beugrálnak a parkba s vígan szaladgálnak a téres pázsitokon; sőt éjjel a kastély tornácáig is elhatolnak s lelegelik a rózsafák bimbóit.