Sárkányfogak között [antikvár]

Kiadói borítóval!
A kék iszalag sziromtányérjára rászállott egy pillangó. Belekóstolt a virágporba, háromszor vagy négyszer megcsillogtatta sziporkázó színeit a nappal s egy forró levegőhullámmal tovább repült. Szíve tele volt örömmel, észre sem vette, hogy már dél múlott s az egész határon csak az ő játékos kedve van ébren. Most mintha elszégyellte volna magát, sietve libbent be egy égő pipacs félignyitott kelyhébe s szárnyait összecsukva elnyujtózkodott a vörös bársonyon, mint egy kereveten. Hetek óta nem esett eső. A fák és bokrok leveleit fojtogatta a por, a föld meghasadozott szomjúságának kínjában. A levegő is reszketett már a sok fénytől és melegtől. Július volt, 1593 júliusa.