Bővebb ismertető
Részlet:
-Hova viszi azt a vasrudat, István?
-A gyárba, kisasszony.
-Nem nehéz?
-Hozzászokott már a vállam. Különben vittem én már sokkal nagyobb terhet is.
-Nézze, István: nekem éppen olyan alakra van szükségem, mint ön. Tájképet rajzolok, a melynek hátterében egy gyár kéménye füstölög. Hogy a képnek valami elevensége legyen, az előtérbe egy alakot kellene rajzolnom, a ki éppen ugy, mint ön, valami terhet visz. Tegye éppen ugy, mint ön, valami terhet visz. Tegye meg nekem azt a szivességet, álljon nekem modellt.