Séták a katakombákban [antikvár]

Részlet a könyvből: "A Borghese-kertekre lassan, sejtelmesen ráborul az alkony. Ámbraszínű lesz a levegő és a nap halványodó sugarai piros fényfoltokat terítenek a Szent Péter templom hatalmas kupolájára. Mélységes csend suhan végig a városon. Valamelyik közeli templom tornyából kedvesen kel útra egy kis harang hívó szava. Utána nyomban megszólal a testvére és néhány pillanat mulva száz meg száz toronyban életre kel a hang és zúg-búg a város fölött. A szent Szűz képe előtt a mécsesben fellobban a láng - Róma esti imáját végzi. Mire a harangok elcsitulnak, már csak a kupola keresztjén csillan meg a fény. Azt hagyja utoljára a nap, hogy végül mielőtt a városra ráborul az éjjel, a kereszt fényesedjék az ember szemében."