Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:A NAGYSÁGOS RAB-URAK KÖZT. A régi jó időkben, mikor még csak törvények voltak és nem szabályrendeletek (tetszik tudni, nálunk a törvények megtartása nem kötelező, ellenben a szabályrendeletek áthágása igen sok kellemetlenséggel jár), ezekben a jó időkben, mondom, az államfogház igen kellemes intézmény volt, honnan a fogoly urak rendesen fájó szivvel bucsuztak el. Emez aranjuezi szép napok alatt magam is rövid ideig tagja voltam az államfogházi kebelzetnek, a mit annak köszönhetek, hogy az én diákkoromban az egyetemen már megint az önálló vámterület fölállításával vesződtünk. Én vagyok az egyetlen ember az országban, a ki börtönt szenvedett az önálló vámterületért. A minek elmondom itt a történetét. Vörösnél vörösebb falragaszokon hivtuk föl az egyetemi és fővárosi polgárságot a csatlakozásra...