Sírjanak a papok [antikvár]

Mint ennek a könyvnek szerkesztője és lektora, a második kiadás munkálatait is beleszámítva, már meg sem tudom számolni, hányadszor is olvasom e sorokat. Mégis, még most is, sokadszorra is felbolygat, megráz, elragad, nevetésre vagy sírásra indít, továbbgondolásra vagy beszélgetésre ösztönöz. Biztosan elfogult vagyok, hiszen édesapámról, nagyon személyes családi eseményekről, a szülőfalum életéről, és egy rendkívüli lelkipásztori életútról szól, s mindezek személyesen és mélyen érintenek. De hogy nemcsak rám hatott így ez a vallomás, hanem másokra is, azt alátámasztja a tény, hogy az első kiadás példányai nagyon hamar elfogytak, olyannyira, hogy egy idő után többen kézről kézre adták kölcsönbe másoknak elolvasásra. Ez indokolja a mostani, második kiadást.