Start [antikvár]

Részlet:"Kihez lesz szerencsénk?Ne kerteljünk. Legyünk őszinték és nyiltak. Mondjuk ki sebesen ami szívünket nyomja. "Petróczky Péter, a Reggeli Hirlap belső munkatársa, íróasztala előtt ül és..."Általában ezt nem így szokták kezdeni. "Enyhe pírban ég az őszi táj." Esetleg: "A kandalló parazsa rőtes fényt vetett a sápadt kézfejre, amely a revolvert szorította." Szóval, valami könnyű, kedves hangulatkeltés. Halk tremoló és nem kiméletlen megpendítése a húroknak a melódia kellős közepén. Mellékmotívumok, amelyek alázatosan osonnak el a bevezetés után, ha a nyolcvanadik oldalon feltünik a főhős nemes arcéle.Az enyhe pírban fürdő őszi tájra rég méteres hótakaró borul, amikor Gizike a vidéki, de erényes úrileányka, mint főszereplő, először korcsolyázik a történetbe és a Speyer-kölcsönből épült új gázgyár új könyvelőjének életébe.A rőt revolverről is kiderül röviden, negyven oldal mulva, hogy irodalmi szerepe a kitakarítás és az olajjal való kezelés után örökre végetért."