Stella [antikvár]

Találkoznak néha az életben teremtések, akik megragadnak bennünket eszméik fennköltsége, érzelmeik nemessége, tudásunk mély és széleskörű volta, itéletök csalhatatlan biztossága által; nyilvánvaló, hogy az emberek fölötte állanak a többieknek; és eszünkbe jut, mily jó lenne hozzájuk hasonlítani, úgy gondolkozni, mint ők, úgy élni, mint ők és boldognak lenni az ő boldogságuk szerint. E kiváltságos teremtések messze előre járnak századoknak és magasan lebegnek a mi bolygónkat benépesítő emberfaj fölött. nagyok elméjökben, jók és kegyesek szívökben és mentek minden földi hiúságtól. Ily természetet ismertem meg e történet két hősének egyikében. Maga volt ő az erkölcsi és értelmi erő. Az Ég búvárlatának szentelte életét és a csillagászat tudományából olyan vallásos bölcseletet vont le, melyben számos tanítványa a jövendő vallását sejtette. Mikor hallgattam és olvastam őt, de főkép ha láttam, hányszor gondoltam el magamban: "Ilyen filozófus szeretnék én lenni!"