Száll a fehér madár [antikvár]

Részlet: Kedd volt. Augusztus első keddje. A nebraskai hőség úgy hömpölygött végig a városon, mint valami száraz, forró tenger, amelynek súlyos, tömör hullámaival minden lépésnél emberfeletti küzdelmet kellett vívni. Cedartown északi végében két asszony álldogált az utcán. - Iszonyú ez a meleg, - mondta az egyik. - Kibírhatatlan, - felelte a másik. Egy tojást tartott a hüvelykujja és a mutatóujja között. Most kérte kölcsön a szomszédasszonyától. -Nincs is kedve főzni az embernek ebben a fullasztó hőségben. Egy darabig hallgatták, aztán az, amelyik a tojást kérte kölcsön, elindult hazafelé. Alig haladt tíz lépést, megállt, visszafordult és titokzatos, izgatott hangon hátraszólt.: -Nézze már! Ott jön Laura Deal. Akármi legyek, ha nem a nagyanyja háza felé igyekszik. Mintha még élne az öregasszony. A másik, éppen olyan izgatott, fojtott hangon szólt vissza neki. Cedatown északi részében könnyen izgulnak az emberek.