Számadás helyett [antikvár]

Részlet: MEGY A SZEKÉR . . . Egy orvos mesélte ezt a történetet. Lejegyeztem, hátha nem mentes minden tanulságtól. Már este nagyon csúnya idő volt. Sár meg latyak lepte el az utcákat, s a metsző havasi szél hideg ólmos esőt zúdított a járókelők arcába. Az influenzabaktériumok számára valóságos paradicsom az ilyen idő. Rögvest el is határoztam, hogy betérek egy gyógyszertárba, s vitamin tablettákat vásárolok a családnak. Sajnos, az utamba eső patika bezárt már, s nem volt lelkierőm visszatérni a főtérig, erősen fájt a reumám. Elaludni sem nagyon tudtam a szúró fájdalomtól. De bár ne is aludtam volna el, mert alig hogy bekoppant a szemem, felcsergetett a telefon. — Halló! Doktor Baltazár? Azonnal megismertem a hangot. — Én vagyok, professzor elvtárs. — Kedves barátom . . . A többit akár ne ís mondta volna, tudtam, hogy valami munkáról van szó — ismerem öreg mestere-