Száz perc [antikvár]

A szerző Svájcban élő köztisztviselő: 1956-ban hagyta el az országot. Könyve, amely első ízben Bécsben látott napvilágot, nagy visszhangot kavart. A történet látszólag egyszerű, 12 évi távollét után tér haza két 56-os magyar menekült. Zürich és Budapest között 100 percig tart az út, s a két ember - Kisundor és Baltazár - poharazás közben eszmecserébe kezd. Minden perc önálló fejezet, önálló történet: belső és külső dialógusok, álmok és emlékek káosza. A két utazó az italtól felhevülve egyre inkább kizökkenti egyhangúságából a perceket. Kavarognak a történetek, a világnézeti összeütközések. És újra, és újra elősejlik a gyógyíthatatlan, lelket rágó emigrációs betegség: ott nem jó, itt pedig már nem lehet jó...