Szegény szerelmesek krónikája [antikvár]

Első fejezetA szenes Nesi kakasa kukorékolt, a Cervia-fogadóban épp elaludt a villany. Robog a szolgálati kocsi az éjszakai műszakból hazatérő villamosalkalmazottakkal és felriad rá Oreste, a borbély, ott hál Leoni utcai boltjában, a Corno utcától ötven méternyire. Vásár napja a holnapi nap, első vendége alighanem a calenzanói gazdatiszt lesz, ő szokott minden áldott péntek reggelen, hetes szakállal beállítani. Az Arnolfo-tornyon keletre fordul a marzocco*, szép lesz az idő. A Palazzo Vecchio** mögötti sikátorban ilyenkor cibálják szét a macskák a szemétrakást. A házak úgy szoronganak hegyénhátán, hogy a legfelső emeletek ablakait is alig éri a holdfény. De Nesi kakasa a tetőn látta már és kukorékolt.Hogy a fogadóban kialudt a fény, már csak egyetlen ablak világít a Corno utcában: a Signora szobája, aki ezt az éjszakát is jobb társaság híján, a toroknyavalyájával tölti. Corrado kovács lova rúg ki hébe-hóba: hátul a műhelyben a jászla. Ez a május: szellő se rezdül, gomolyognak a bűzök az éjszakai levegőégen. A kovácsműhely előtt halomban áll a trágya a lovaké, amelyeket aznap patkoltak. A nyilvános illemhely a Leoni utca sarkán színültig telt és elárad úgyszólván, hónapok óta. A szemetet, hulladékot a kapuk elé szórják, ez járja erre.Döngő léptű a rendőr, magabiztos a hangja, ha kiereszti. Mint az ökölvívó a szorítóba otthonosan, vidoran fordul bé az őrjárat a Corno utcába; a felügyeleteseket járja sorra.Hé, Nanni, itthon vagy-e?!Már hogyne, jóéccakát, őrmester úr!Mutasd magad, Nanni!Egy elsőemeleti ablakból negyven év körüli, rókaképű férfi hajol ki feltűrt ujjú, gallértalan fehér ingben a nyakánál vendéggomb fogja össze; a szájában cigarettacsutka.* Marzocco az oroszlán. Firenze címeréből.** Palazzo Vecchio (a. m. Ó-Palota) várszerű épület a Signoria téren, eredetileg a firenzei köztársaság kormányának, később Cosiimo Medicmek székhelye.Kisjó