Szegény Ioanide [antikvár]

Kiadói borítója halványan maszatos, szélein kis szakadásokkal.
Részlet a könyvből: "Amikor Gaittany emlékeztette, hogy másnap öt órakor találkoznak Saferian Manigomian teadélutánján, Ioanide hevesen tiltakozott. - De hiszen megígérte, hogy eljön! - jegyezte meg mosolyogva és megrökönyödve Gaittany. - Bizonyára nem értette jól a meghívást - válaszolta Ioanide -, vagy csak udvariasságból vetette oda az igent, meggondolatlanul. - És az építész hosszadalmas, bonyolult magyarázatba kezdett. Nem szereti Manigomian házát: az udvarban oly vadul burjánzik a fű, hogy mindig a temető jut azt eszébe róla, igen, Saferian túlságosan tiszteletben tartja a növényeket, még azt sem bánja, ha a járda repedéseit fölveri a gaz. Neki mindig is az volt a véleménye, hogy az építészetnek meg kell tisztulnia az élő természettől! A bejárati kapu vakolt oszlopaitól rosszul lesz: - Siralmas látvány!"